Lövey-Varga Éva (VAEUAEB.PTE): Iuppiter Optimus Maximus Teutanus kultusza Bölcskén -Oltár- és kisfeliratok anyagainak áttekintése- 2016 - Rendelhető

Lövey-Varga Éva (VAEUAEB.PTE): Iuppiter Optimus Maximus Teutanus kultusza Bölcskén -Oltár- és kisfeliratok anyagainak áttekintése- 2016 (részlet)




A bölcskei rom topográfiai helyzete, rendeltetése, rövid kutatástörténete






A bölcskei római épület az eddigi felmérések szerint a Duna-mederben, a 1551,1 folyókilométernél zátonyként fekszik a keleti kétharmad és a nyugati egyharmad határán, írja Tóth Endre ismertetésében. 1 Először még nem lehetett tudni, hogy az épület maga a Duna jobb vagy bal partján helyezkedett el eredetileg a császárkorban, a romok fekvéséből csupán annyit sejtettek, hogy valamilyen katonai rendeltetésű épület volt. A meghatározásban a régi vízrajzi térképek, és a környéken levő földrajzi nevek, római katonai létesítmények vizsgálata segített. A rom a Bölcskétől keletre fekvő Öregszigetnek nevezett sík területe északi végétől keletre, a Duna-mederben fekszik. 2
Maga Bölcske község a Duna fölé magasodó löszpart, és az ettől nyugatra húzódó dombok által határolt platón helyezkedik el, közel Dunaföldvárhoz. Az itt lakók ősidők óta foglalkoztak hajózással és halásztevékenységekkel. A hajózást jelentő akadályt a hajósok a Duna-mederben kezdettől fogva jól ismerték, és a térképeken Bölcskei-szikla néven jelölték meg. 3
Sajnos az 1930-as évek elején a téli jégzajlás során az alacsony vízállás miatt feltorlódott a jég, amelyet bombázni kezdtek, s melynek nyomai erősen megfigyelhetők a maradványokon. 4 1973-ban egy román vontatóhajó zátonyra futott itt, ami tulajdonképpen egyben a kutatások kezdetét is jelentette, hiszen a vízügyi szakemberek könnyűbúvárokat küldtek ki a területre. 5 1983. október 14-én kezdték el itt a kutatásokat. 6 Domborműves kőfaragványok, oltárbázis került elő a téglákon kívül, és szinte azonnal emeltek ki nyolc nagyobb követ a mederből, a zuhogó eső ellenére is, melyek Szekszárd múzeumi épülete előtt kaptak helyet. 7 A Magyarországon még kidolgozatlan módszerek miatt a kutatások nem (...folyt..)3



Lábjegyzet

1 TÓTH 2009, 13.; Képgyűjtemény 1-2. ábra

2 TÓTH 2009, 13.

3 GAÁL 2009, 19.

4 GAÁL 2009, 19.

5 GAÁL 2009, 20. Ennek eredményeként Pallós György és Kollár Ernő búvárok ép téglát hoztak a felszínre,

melyen az OF ARN MAXENTI ARP felirat volt olvasható. Ez tette egyértelművé azt, hogy a tégla a LEGIO X

GEMINA műhelyében készült egykor. A tégla a bajai Türr István Múzeumba, Kőhegyi Mihály kezébe került,

aki továbbította azt a szekszárdi múzeumnak, római kori tégla, középkori helynévmegjelöléssel, ami további

kutatásokat igényel.

6 GAÁL 2009, 21.

Készítette: (Lövey-)Varga Éva VAEUAEB.PTE 2015/2016. II. félév

(... folyt...) folytatódhattak tovább, először a régészeket búvárképzésre kellett irányítani, ami még 1987- ben meg is történt. A munka Soproni Sándor és Korek József vezetésével folytatódott tovább.
Az MHSZ segítségével folytatódó munkák során 187-ben a bajai vízügyesek Atlasz nevű merülőhajójával végeztek ultrahangos méréseket, majd csónakok segítségével történtek merülések, az őszi hidegtől függően. 8



7 GAÁL 2009, 22-24.; négy darab hasáb alakú feliratos kő a késő Severus-korban készült, a 3. század harmadik
felében. Az építkezést az 1973-ban talált téglalelettel azonos OFARN és más típusú téglák datálták. 24. old.
8 GAÁL 2009, 27-28.

A fenti részlet a rendelhető E-book része

Rendelés a beviteli mezőben vagy a tollforgatohirdeto@gmail.com  kekrozsa920@gmail.com

vegyeshirdeto@gmail.com és a tollforgato.toertenelmi@gmail.com maileken!

Lövey-Varga Éva: Elfelejtett múlt: Ókori védmű-rendszer a Kárpát-medence területén - A Csörsz-árok - RENDELHETŐ

RENDELETŐ E-BOOK!

Lövey-Varga Éva: Elfelejtett múlt: Ókori védmű-rendszer a Kárpát-medence területén - A Csörsz-árok

(RÉSZLET)

<<„Azért hittanak Czersz árkainak, … hogy az árkot az országnak oltalmára legelőször az csináltatta volna meg Attilának előtte, mikor itt külön-különb nemzetek lakoztak.” 12 Egy másik forrásunk, Theophylaktos Simokattes Maurikiosz császár (582-602). Ő Viminaciummal szemben említ régi római sáncokat, melyeket az avarok elleni 601-602-es hadjáratainak leírásánál foglal írásba.13 Ez meglehetősen egyértelműen meghatározható, maga a Csörsz-árokrendszer lehet, melynek a sáncai itt, Viminaciumnál érik el a Duna vonalát. Így egyértelműen kizárható a 601-602-ben már álló rendszer alapján a VII. századi keltezés, és leszűkül a III-VI. század időszakára. Ebben az időszakban pedig a sáncok által határolt területen belül a rendelkezésre álló adatok, és az eddig feltárások alapján szarmaták éltek. Bár szarmata leletek régészetileg csak a sáncon belülről kerültek elő, szórvány leleteket pedig csak a sáncoktól pár km-es körzetben találtak, ezen adatok a fentieket valószínűsítik.14 A sáncok kialakítását így egyértelműen a szarmatákhoz kell kötnünk. A kérdés azonban még a mai napig is vitatott: Tényleg a szarmaták építették –e? Valószínűleg római irányítás alatt, de ők végezhették el a munkálatokat. Erre a tervszerű megjelenése, jellege, a sánc szerkezete is utal. Valamint az is, hogy Theophylaktos rómainak tartja őket.15 Ez a római-szarmata szövetséges viszony viszont egy nagyon nehéz és kritikus helyzetben képzelhető csak el. 16 >>


In: Lövey-Varga Éva: Elfelejtett múlt: Ókori védmű-rendszer a Kárpát-medence területén - A Csörsz-árok
Készítette : Lövey-Varga Éva VAEUAEB.PTE Történelem-régészet, Klasszika-filológia minor, Tanárszak alapozó BA II. Kurzusvezető tanár: Dr. Pozsárkó Csaba POCBAA.A.JPTE Szaktárgy: RENB010505 Történeti földrajz 2 – Földrajz és régészet, 4. old/33.pp





---------------

12 MAKKAY 1995. 62. old. BALÁS 1965. 5. old. 13 SOPRONI, 1969. 48. old. 14 SOPRONI 1969. 45. old. KULCSÁR 1998. 1. k.ép – Ez alapján megállapíthatjuk, hogy a 197. lelőhelyből, 13 a sáncok között, 19 pedig a sáncokon kívül volt. De ezek közül is csak 7 db III-IV. századi, amelyekből 5 db a Szamos vidékén volt, ahová Constantinus a limigates-t telepítette. 15 Erre történő hivatkozást lásd több helyen. 16 In: BERNÁT 2011a

(Lövey-/Pécsi-) Varga Éva A szőlőtermesztés rövid története a római korig (RÉSZLET A DOLGOZATBÓL) - RENDELHETŐ E-BOOK

(Lövey-/Pécsi-) Varga Éva


A szőlőtermesztés rövid története a római korig (RÉSZLET A DOLGOZATBÓL)





"Mai tudásunk szerint a szőlőfélék legkorábbi, legősibb képviselői, a Cissites nemzetség fajai voltak. Ezek feltehetőleg a földtörténeti krétaidőszak felső krétakorában jelentek meg a Földön.1 A Cissites nemzetség viszont a földrajzi és éghajlati változások során a harmadidőszakban kipusztult. Az eddigi kutatások alapján belőle származtatják a ma is élő 10 szőlőnemzetséget.2. Ezen fajok kialakulása az alsó krétakorra3 tehető. A Vitis nemzetség legősibb fajai a V. dacotana és a V. inaequilateralis lehettek.4 Mivel a szőlő az emberiség egyik legrégibb kultúrnövénye és termesztésbe vonása már a neolitikus korban5 megkezdődött, régészetileg is fontos a számunkra. A római korban történő termesztéséhez, feldolgozásához és a fogyasztás kultúrájához érdemes röviden a történetét is áttekinteni, ismerni.6 A Krisztus előtti időszak bortörténetének ismertetését a korai, már a neolit kor időszakában kell kezdeni. Ebben az időszakban kezdték el termeszteni Transzkaukázia területén a V. silvestris (ligeti szőlő) értékesebb, bővebb termést adó egyedeit. A szőlő levének kipréseléséhez már ekkor különféle eszközöket is készítettek. Kr. előtt 4000-től – körülbelül 500-ig tartó időszakban a szőlőtermesztés területe fokozatosan dél felé haladt. Az ennél kiterjedtebb szőlőtermesztés igazán a mai Palesztina területén, Nyugat-Ázsiában, főként Mezopotámiában valósult meg. A szőlő- és bortermesztés legősibb gyökerei Egyiptomba és a mai Görögország tengeri szigetvilágába (Égei-tenger) vezetnek.7 A görögökhöz a főníciaiak révén jutott el a szőlő- és borkultúra. Afrikai gyarmataik alapítása után, Karthago létrehozásával, kialakításával megnyitották az utat az észak-afrikai szőlőkultúra felé is. Ez területileg eljutott egészen a Giblaltárig, és Közép-Afrikai területeire is.8"



----------------------------------




1Feltehetőleg ez mintegy 100 millió éve történhetett. In: Szőlőtermesztés. BÉNYEI-LŐRINCZ-SZ. NAGY 1999 2Ezek a következők: Cissus, az Ampelocissus, a Clematocissus, a Parthenocissus, a Rhoicissus, az Ampelopsis, a Landukia, a Tetrastigma, a Pterisanthes és a Vitis nemzetség 370–90 millió évvel ezelőtt 4Bortermő szőlő: Vitis vinifera L. (syn. Vitis vinifera L. ssp. vinifera) In: KENÉZ 2014; Az apró szemű, savanyú bogyójú ligeti szőlő (Vitis silvertis) - időszámításunk (Kr.) előtt 4000–5000 évvel vonták termelésbe - a Kaukázuson vidékén. Ebből fejlődött ki a kerti szőlő (Vitis sativa), Kr. előtt 2–3000 év – termesztés: a bortermő szőlő (Vitis vinifera). In.: MAJDÁN JÁNOS A szőlő és a bor a Kárpát-medencében előadás 2017 tavaszi félév; Lsd. Képgyűjtemény 1. ábra 56000-8000 évvel ezelőtt, 62. A szőlőtermesztés kezdetei és elterjedése a Földön. In: In: BÉNYEI-LŐRINCZ-SZENDRŐDY-NAGYZANATHY 1999 7Thuküdidész görög történetíró Kr.e. 400-ban a következőket írta: „A Földközi-tenger medencéjében élő népek akkor emelkedtek ki a barbárságból, amikor megtanulták a szőlőt és az olajfát termeszteni.” 8









In: (Lövey-/Pécsi-) Varga Éva SZŐLŐ- ÉS BORTÖRTÉNET A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN Római kor . 2016-2017. II. FÉLÉV PTE BTK történelem-régészet szak, római kor, népvándorlás kor, antik régészet klasszika-filológia minor VAEUAEB.PTE Majdán János kurzusa.


--------------------------------------------------

(Lövey-/Pécsi-) Varga Éva A szőlőtermesztés rövid története a római korig (RÉSZLET A DOLGOZATBÓL) - RENDELHETŐ E-BOOK