RENDELETŐ E-BOOK!
Lövey-Varga Éva: Elfelejtett múlt: Ókori védmű-rendszer a Kárpát-medence területén - A Csörsz-árok
(RÉSZLET)
<<„Azért hittanak Czersz árkainak, … hogy az árkot az országnak oltalmára legelőször az csináltatta volna meg Attilának előtte, mikor itt külön-különb nemzetek lakoztak.” 12 Egy másik forrásunk, Theophylaktos Simokattes Maurikiosz császár (582-602). Ő Viminaciummal szemben említ régi római sáncokat, melyeket az avarok elleni 601-602-es hadjáratainak leírásánál foglal írásba.13 Ez meglehetősen egyértelműen meghatározható, maga a Csörsz-árokrendszer lehet, melynek a sáncai itt, Viminaciumnál érik el a Duna vonalát. Így egyértelműen kizárható a 601-602-ben már álló rendszer alapján a VII. századi keltezés, és leszűkül a III-VI. század időszakára. Ebben az időszakban pedig a sáncok által határolt területen belül a rendelkezésre álló adatok, és az eddig feltárások alapján szarmaták éltek. Bár szarmata leletek régészetileg csak a sáncon belülről kerültek elő, szórvány leleteket pedig csak a sáncoktól pár km-es körzetben találtak, ezen adatok a fentieket valószínűsítik.14 A sáncok kialakítását így egyértelműen a szarmatákhoz kell kötnünk. A kérdés azonban még a mai napig is vitatott: Tényleg a szarmaták építették –e? Valószínűleg római irányítás alatt, de ők végezhették el a munkálatokat. Erre a tervszerű megjelenése, jellege, a sánc szerkezete is utal. Valamint az is, hogy Theophylaktos rómainak tartja őket.15 Ez a római-szarmata szövetséges viszony viszont egy nagyon nehéz és kritikus helyzetben képzelhető csak el. 16 >>
In: Lövey-Varga Éva: Elfelejtett múlt: Ókori védmű-rendszer a Kárpát-medence területén - A Csörsz-árok
Készítette : Lövey-Varga Éva VAEUAEB.PTE Történelem-régészet, Klasszika-filológia minor, Tanárszak alapozó BA II. Kurzusvezető tanár: Dr. Pozsárkó Csaba POCBAA.A.JPTE Szaktárgy: RENB010505 Történeti földrajz 2 – Földrajz és régészet, 4. old/33.pp
---------------
12 MAKKAY 1995. 62. old. BALÁS 1965. 5. old. 13 SOPRONI, 1969. 48. old. 14 SOPRONI 1969. 45. old. KULCSÁR 1998. 1. k.ép – Ez alapján megállapíthatjuk, hogy a 197. lelőhelyből, 13 a sáncok között, 19 pedig a sáncokon kívül volt. De ezek közül is csak 7 db III-IV. századi, amelyekből 5 db a Szamos vidékén volt, ahová Constantinus a limigates-t telepítette. 15 Erre történő hivatkozást lásd több helyen. 16 In: BERNÁT 2011a
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése