Lövey-Varga Éva (VAEUAEB.PTE): Iuppiter Optimus Maximus Teutanus kultusza Bölcskén -Oltár- és kisfeliratok anyagainak áttekintése- 2016 (részlet)
A bölcskei rom topográfiai helyzete, rendeltetése, rövid kutatástörténete
A bölcskei római épület az eddigi felmérések szerint a Duna-mederben, a 1551,1 folyókilométernél zátonyként fekszik a keleti kétharmad és a nyugati egyharmad határán, írja Tóth Endre ismertetésében. 1 Először még nem lehetett tudni, hogy az épület maga a Duna jobb vagy bal partján helyezkedett el eredetileg a császárkorban, a romok fekvéséből csupán annyit sejtettek, hogy valamilyen katonai rendeltetésű épület volt. A meghatározásban a régi vízrajzi térképek, és a környéken levő földrajzi nevek, római katonai létesítmények vizsgálata segített. A rom a Bölcskétől keletre fekvő Öregszigetnek nevezett sík területe északi végétől keletre, a Duna-mederben fekszik. 2
Maga Bölcske község a Duna fölé magasodó löszpart, és az ettől nyugatra húzódó dombok által határolt platón helyezkedik el, közel Dunaföldvárhoz. Az itt lakók ősidők óta foglalkoztak hajózással és halásztevékenységekkel. A hajózást jelentő akadályt a hajósok a Duna-mederben kezdettől fogva jól ismerték, és a térképeken Bölcskei-szikla néven jelölték meg. 3
Sajnos az 1930-as évek elején a téli jégzajlás során az alacsony vízállás miatt feltorlódott a jég, amelyet bombázni kezdtek, s melynek nyomai erősen megfigyelhetők a maradványokon. 4 1973-ban egy román vontatóhajó zátonyra futott itt, ami tulajdonképpen egyben a kutatások kezdetét is jelentette, hiszen a vízügyi szakemberek könnyűbúvárokat küldtek ki a területre. 5 1983. október 14-én kezdték el itt a kutatásokat. 6 Domborműves kőfaragványok, oltárbázis került elő a téglákon kívül, és szinte azonnal emeltek ki nyolc nagyobb követ a mederből, a zuhogó eső ellenére is, melyek Szekszárd múzeumi épülete előtt kaptak helyet. 7 A Magyarországon még kidolgozatlan módszerek miatt a kutatások nem (...folyt..)3
Lábjegyzet
1 TÓTH 2009, 13.; Képgyűjtemény 1-2. ábra
2 TÓTH 2009, 13.
3 GAÁL 2009, 19.
4 GAÁL 2009, 19.
5 GAÁL 2009, 20. Ennek eredményeként Pallós György és Kollár Ernő búvárok ép téglát hoztak a felszínre,
melyen az OF ARN MAXENTI ARP felirat volt olvasható. Ez tette egyértelművé azt, hogy a tégla a LEGIO X
GEMINA műhelyében készült egykor. A tégla a bajai Türr István Múzeumba, Kőhegyi Mihály kezébe került,
aki továbbította azt a szekszárdi múzeumnak, római kori tégla, középkori helynévmegjelöléssel, ami további
kutatásokat igényel.
6 GAÁL 2009, 21.
Készítette: (Lövey-)Varga Éva VAEUAEB.PTE 2015/2016. II. félév
(... folyt...) folytatódhattak tovább, először a régészeket búvárképzésre kellett irányítani, ami még 1987- ben meg is történt. A munka Soproni Sándor és Korek József vezetésével folytatódott tovább.
Az MHSZ segítségével folytatódó munkák során 187-ben a bajai vízügyesek Atlasz nevű merülőhajójával végeztek ultrahangos méréseket, majd csónakok segítségével történtek merülések, az őszi hidegtől függően. 8
7 GAÁL 2009, 22-24.; négy darab hasáb alakú feliratos kő a késő Severus-korban készült, a 3. század harmadik
felében. Az építkezést az 1973-ban talált téglalelettel azonos OFARN és más típusú téglák datálták. 24. old.
8 GAÁL 2009, 27-28.
A fenti részlet a rendelhető E-book része
Rendelés a beviteli mezőben vagy a tollforgatohirdeto@gmail.com kekrozsa920@gmail.com
vegyeshirdeto@gmail.com és a tollforgato.toertenelmi@gmail.com maileken!
